Magyar nyelv English version Performan Group

Nyakkendő nélkül a vezetői álláskeresésről – 2. rész

Cikksorozatunk második részében igyekszem olyan gondolatokat megosztani Önnel, melyek segíthetik a lelkes, kitartó és megingathatatlanul elszánt pályázókat.

2012. február 22. · Saját cikkek · PerforMAN
Nyakkendő nélkül a vezetői álláskeresésről – 2. rész

Erősödik a szerepe az álláskeresésben a személyes emberi kapcsolatoknak. A pályázók többsége ügyesen képes üzleti bizalmi kapcsolatait spontán átforgatni úgy, hogy az őket régóta ismerőktől segítséget kapjanak egy új terülten; mások szándékosan építik a pókháló fonalait mind az üzleti kamarák, fejvadászok vonalain úgy a háttérben, hogy szükség esetén támaszkodni lehessen erre.

Sokszor hallom, hogy „annyira elfoglalt vezető voltam, hogy erre nem is volt időm”. A gyakorlat azt mutatja, hogy bármilyen elfoglalt legyen is egy vezető, erre rendszeresen és tudatosan kell időt szánnia ahhoz, hogy folyamatosan járó motorral érkezzen egy állásváltoztatási helyzetbe. Sokat segít, ha előre elhatározzuk, hogy milyen területen keresünk állást. Ennek legjobb behatárolói: iparág, gazdasági terület, felelősségi szint, földrajzi régió, megkötések (pl. nyelv). Ugyanis az sem vezet feltétlenül eredményre, ha mindenre nyitottak vagyunk. Erről egy külső személynek nem fog eszébe jutni, hogy milyen lehetőség az, amivel megkereshet minket. Természetesen az ellenkező véglet sem célravezető, azaz az erős ragaszkodás egy-egy nagyon speciális területhez, hiszen azt nehéz lesz megtalálni.

Elsőként érdemes azzal a „primer” személyes és üzleti hálózattal kezdeni, ami magától értetődően körül vesz minket. Ha tudjuk, hogy álláskeresésünk hamarosan aktívvá válik, még a régi pozícióból – mint az adott státusszal bíró szereplő – tanácsos megszólítani kapcsolatainkat ún. informális megkeresésekkel. Ez lehet egy indítvány egy kávéra vagy ebédre. Célja a kapcsolat felmelegítése és alap információk gyűjtése, közös területek és ismerősök feltárása, de semmiképp nem témája az álláskeresés! Az álláskeresők természetesen a helyzet nyomása alatt szeretnének azonnal célba érni, de az ügyetlen „ráerőltető” próbálkozás nagyon gyorsan – szimplán védekezésből – elutasítást válthat ki. Ezt nehéz később orvosolni. Az elhangzottakat, amelyeknek lehetnek akár dátumokhoz kötődő aktualitásai, érdemes feljegyezni, és ebből építkezve a szálakat tovább szőni. Legkorábban 3-4 hét múlva érdemes ezzel az emberrel újra beszélni és visszajelezni néhány témáról, ami elhangzott, folytatva a bizalmi szálak fejlesztését. Ne felejtsük el, ez egy értékesítés, és a „hasonló a hasonlónak ad el” elv akkor jöhet létre, ha valóban kialakul köztünk személyes ismertség! Álláslehetőségről többnyire 3 hónapnál előbb nem érdemes beszélgetni (hacsak nem látszik komolyabb érdeklődés korábban)!

Másik csatorna, az ehhez hasonló „secunder” bizalmi szálak építésének elindítása. Ez a legdirektebb értékesítés, ahol mi vagyunk az áru. Sokan kérdezik, hogy érdemes-e ennyi energiát ölni egy álláskeresésbe. Szerintem igen. Ezt igazolják azoknak a karrier-coachingon részt vett vezetők sikerei is, akik 2009-ben a válság talán legnehezebb időszakában is képesek voltak felsővezetői posztokat találni azzal, hogy naponta 6-8 órát töltve az álláskeresési projektjükkel, több álláskeresési csatornát menedzseltek egyszerre.

Emellett érdemes még két dolgot átgondolnunk: Később nem lehet szükségünk ilyen már felépített kapcsolatokra? Nagyon gyakori eset a coach-olt jelöltek elmondása szerint, hogy a több csatornán át menedzselt álláskeresések lendkereke később indul be, mint a jelölt elhelyezkedése. Nyilván ezek sem feleslegesek akkor sem, ha a jól kiválasztott állásunkban jól érezzük magunkat, hiszen visszajelzik értékeinket, adatokat szolgáltatnak a piac változásairól. Ezek a kapcsolatok végig kísérik az életünket, tehát a felső vezetői körökben elért pozitív fogadtatásunk későbbi üzleti pályafutásunk partnerkapcsolataiként is jól jöhetnek.

 

Következő rész >>

 
 
LinkedIn Facebook