Magyar nyelv English version Performan Group

Az extrovertáltak jobb vezetők?

A vezetői kutatás eredményeit bemutató cikksorozatunk ezen részében a személyiséget mérő Facet5 teszt egyik faktorát, a lendületet vizsgáljuk meg részletesen. Ez a faktor lényegében az extroverzióval azonos, vagyis azt mutatja meg, hogy ki mennyire kifelé forduló, kapcsolatorientált, barátkozós karakter, vagy másik oldalról nézve mennyire befelé forduló, zárkózott, vagyis inkább introvertált személyiség.

2014. április 28. · Saját cikkek · Performan
Az extrovertáltak jobb vezetők?

Mivel az extrovertáltak könnyen ismerkednek, kifejezetten jól, oldottan és sokat kommunikálnak másokkal ezért sokan úgy gondolják, hogy az introvertált személyek ennek éppen fordítottjaként nyilván egyáltalán nem kedvelik az embereket. Nem egészen erről van szó, egyszerűen ők csak nem szeretik a nagy társaságot, a kapcsolatok kezdeményezésében is óvatosabbak, és a kommunikáció során is ritkábban, illetve kevesebbet beszélnek az extrovertáltakhoz képest. Az biztos, hogy alacsonyabb szintű társaságkedvelésük miatt kevesebb az ismerősük, barátjuk, de azt is hozzá kell tenni, hogy ezek a kapcsolatok viszont sokkal tartósabbak, sőt akár mélyebbek is lehetnek az extrovertáltak gyakran felületes ismeretségeivel szemben.


Az extroverzió a legátfogóbb faktor az öt közül és ahogy a többi személyiségvonás hátterében, úgy az extroverzió – introverzió személyiségdimenzió mögött is bizonyos mélyebb, biológiai különbségek húzódnak meg. Ezek közül az egyik különös eltérés az úgynevezett Corcoran-féle citromlé-vizsgálatban mutatható ki. Amikor citromlevet cseppentünk valakinek a nyelvére, beindul a nyálelválasztás, de nem mindenkinél egyforma mértékben. Képzeljünk el egy kísérleti helyzetet, amiben két csoport vesz részt és azt a feladatot kapják a vizsgálati személyek, hogy a cseppentés után kezdjenek papír-ragasztó szalagot nyálazni, amíg csak lehet. Ezt követően összegezve külön az extrovertált, illetve külön az introvertált csoport „teljesítményét” azt tapasztalhatjuk, hogy szignifikánsan hosszabb csíkot produkálnak a citrom-cseppek hatására az introvertált csoport tagjai. Ez csak egyetlen példa arra, hogy itt nem csupán egy felszíni viselkedési sajátságról van szó, hanem biológiai szinten is jól kimutatható stabil adottságról beszélhetünk. Illetve ebből azt is látnunk kell, hogy a személyiség bizony nagyon nehezen megváltoztatható struktúra, amit részben szüleinktől öröklünk és a génjeinkben hordozunk.


Azt láttuk már, hogy az extrovertáltak társaságkedvelőek, de emellett az is jellemző rájuk, hogy könnyen lelkesednek és másokat is könnyen fellelkesítenek, vagy meggyőznek energikusságuk és jó kommunikációs készségük révén. „Az extrovertált ember pozitív viszonyban van a dolgokkal, azok szinte vonzzák őt. Minden új, ismeretlen helyzet csábítja, s ha azt reméli, hogy valami ismeretlent tapasztalhat, szinte fejest ugrik bele.” – írja Jung (1916). Ehhez képest az introvertáltak tartózkodóak, higgadtak és visszafogottak, inkább otthonülő típusúak, zárkózottabbak, akik sokkal inkább a stabilitás hívei, így nem is vágynak az újdonságkeresésre.


A Facet5 tesztben ezeknek a témáknak megfelelően 3 alskálára bontható az extroverzió személyiségrész, vagyis maga a Lendület faktor: a Vitalitás az egyén tempóját, energikusságát jelzi, a Szociabilitás a társaságkedvelését, a kapcsolatépítési hajlandóságát, míg az Adaptabilitás pedig azt, hogy mennyire kéri ki mások tanácsát, mennyire szeret információt cserélni, átbeszélni dolgokat a személyes kommunikáció során.


Ha most már van egy tiszta képünk arról, mit is mutat az extroverzió faktor, akkor ezzel a tudással visszakanyarodhatunk a vezetői kutatásunk alapkérdéséhez, vagyis ahhoz, hogy milyen sajátságokkal bírnak a hazai vezetők, illetve vállalkozók. A Facet5 személyiségteszt eredmények alapján azt mondhatjuk, hogy a magyar standard normához viszonyítva mindkét csoport szignifikánsan magasabb értéket ért el a Lendület dimenzióban: tehát lényegesen extrovertáltabbak a hazai átlagnál, miközben egymástól viszont nem igazán különbözik ezen a faktoron a két vizsgálati csoport. Ha azonban kicsit tovább bontjuk ezt az eredményt, akkor az alskálák szintjén felfedezhetünk egy lényeges eltérést közöttük, mégpedig a managerek javára az Adaptabilitás terén.

 

Lássuk mit jelent ez! Úgy tűnik, hogy nem csak a magyar átlagnál, hanem még a vállalkozók csoportjához képest is magasabb szintű információcserére és kiterjedtebb kommunikációra való hajlam jellemzi a hazai vezetők mintáját. Mindeközben pedig a vezetőkről és a vállalkozókról az is elmondható, hogy az átlagembernél mindketten lényegesen extrovertáltabbak, kapcsolatépítőbbek és energikusabbak személyiségükből fakadóan.

 

 

Nagybányai-Nagy Olivér

pszichológus - szakmai vezető
Psidium OnlineTesztek

 

2013. március-október között zajlott Magyarországon egy vezetői kutatás, melyben stratégiai partnerünk, a Psidium OnlineTesztek (www.psidium.hu) vezetésével személyiségbeli, motivációs, viselkedési és döntési stílusok mentén gyűjtöttek adatokat. A Performan Group (www.performangroup.hu) vezetőkereső és vezetési tanácsadó cégként multinacionális ügyfelei bevonásával vett részt ebben a szerteágazó kutatásban.

A kutatás eredményeit bemutató cikksorozatunk további részeit ide kattintva olvashatja.

 

Headhunters' Corner


Az itt megjelenő kiegészítéssel a vezetőkeresés oldaláról szeretnénk gyakorlati megközelítést adni a vezetői kutatási cikkekhez.

Egyes vezetői pozíciók (pl. sales vezető) betöltésekor  - sztereotípiák szerint - különösen nagy szerepe van az extroverziónak. Kérdés, hogy más vezetői posztokon - pl. egy pénzügyi vagy logisztikai vezetőnél - is így van-e ez.  Ezt már nem gondoljuk ennyire egyértelműnek.

A tanulmányban tett megállapítások amiatt nagyon érdekesek, mert egy furcsaságra világítanak rá: ez a vezetői sajátosság tehát nem az általános értelemben vett extroverzióhoz, hanem sokkal inkább annak egyik alfaktorához az "adaptabilitás"-hoz kötődnek. Az adaptabilitás alatt azt értve, hogy általános értelemben rendelkezik egy információs és kritika befogadási nyitottsággal, érdekli a vizsgált személyt a környezete róla és a vele kapcsolatos helyzetekről alkotott véleménye (annak megállapítása nélkül, hogy ezeket el is kellene feltétlenül fogadnia). Ez tehát jellemzően introvertált vezetőknél is fontos (attól, hogy a lendület faktoron belül az alfaktorok átlaga alcsony, az adaptabilitás alfaktor lehet még magas!).

A vezetőkeresési helyzetekre alkalmazva ez biztosan alátámasztható, hiszen egy-egy kompetencia interjún vagy vezetői AC-n szinte kivétel nélkül fontos szerepet játszik az, hogy ki mennyire nyitott a külvilágból származó információk kérésére, befogadására vagy objektív feldolgozására (ellentettje lenne a szubjektív kezelés és a vélemények elutasítása, értékeléstől mentes elvetése). Ha kevésbé strukturált a kiválasztás, akkor is nagy szerepet kap a kötetlen beszélgetés során az, hogy hogyan élt meg a jelölt bizonyos helyzeteket, mennyit hasznosított azokból, honnan származnak az önértékeléshez használt információi.

Az elmúlt 15 év tapasztalata egyértelműen alátámasztja, hogy ezek a jelöltek magasabbra értékeltek a kiválasztásnál.

 

Székely Sándor

ügyvezető partner, vezető tanácsadó


 

 

 

 

Kapcsolódó cikkek

 
LinkedIn Facebook