Magyar nyelv English version Performan Group

A vezetők és a szabálykövetés

A személyiség Big Five modellje lényegében öt olyan személyiségrész elkülönítésére tesz kísérletet, melyek egymástól függetlennek tekinthetők, de együttesen minden létező kisebb-nagyobb személyiségvonást felölelnek, magukban foglalnak. Az eddig bemutatott legnagyobb személyiségfaktort, az extraverziót a Facet5-tesztben a Lendület személyiségskála méri. Az öt faktor közül nagyság szerint a következő területet Lelkiismeretességnek nevezzük, melynek a Facet5 skálák közül a Kontroll dimenzió feleltethető meg. Ez a személyiségskála bizonyos értelemben egyfajta ellenpontként is értelmezhető az extraverzióhoz képest, de fontos tudnunk, hogy nem ellentétei egymásnak, hiszen akkor valójában ugyanarról szólnának csak éppen ellentétes előjellel.

2014. augusztus 21. · Saját cikkek · Performan
A vezetők és a szabálykövetés

A Lendület dimenzió a kapcsolatteremtő, ismerkedő, energikus vonásokat fogja össze, míg a Kontroll dimenzió a szabályokhoz való viszonyunkat képezi le. Itt is két végletben kell gondolkoznunk: a dimenzió magas és alacsony oldalán is jellegzetes személyiségkép rajzolódik ki. Vannak akik, nem csak képesek követni a szabályokat és tiszteletben tartják a kereteket, de ezeket kifejezetten szeretik is. Mások viszont a szabályoktól minél messzebb érzik jól magukat, mivel nagyrészt felesleges és terhes kötöttségeknek érzik azokat, amik egyszerűen gúzsba kötik az embert.

Ez a két véglet persze a szélsőségességet képviseli, és mi mindannyian valahol e két szélsőség között helyezkedünk el. De itt sincsenek tisztán jók vagy rosszak – pedig első látásra nagyon is úgy tűnhet. Akik a Kontroll dimenzió alacsony szintjével jellemezhetők, vagyis a Big Five elnevezés szerint alacsony lelkiismeretességgel jellemezhetők, azokra könnyen mondhatjuk, hogy hanyagok, komolytalanok, sőt meggondolatlanok és felelőtlenek, vagy akár még szélsőségesebben, egyetlen szóval megfogalmazva lelkiismeretlenek. De ebben a sok negatív jelzőben hol találjuk a pozitívumokat és előnyöket? Például ott, hogy a rögzült szabályok megkerülése, a rövidebb, könnyebb, de nem feltétlenül bevett, elfogadott megoldások választása, a kiskapuk keresése egyfajta kreatívabb hozzáállásként is értelmezhető – ami pedig akár előnyösnek is tekinthető bizonyos helyzetekben. Persze ebben a találékonyságban kifejeződik az is, amit a kétes hangzású „kreatív könyvelés” kifejezéssel illetünk. Tehát az ilyen személyiségben benne van a leleményességre, ügyeskedésre való hajlam is, vagyis nem erőlködik a szabályok betartásán, mert neki belefér a kicsit lazább, könnyelműbb, sőt linkebb hozzáállás is. Ez lenne tehát a Kontroll dimenzió alsó tartománya. Ehhez képest a magas övezetbe tartozókra azt mondhatjuk, hogy kötelességtudóak, fegyelmezettek, de emellett pedáns szorgalomról és kitartó feladatorientációról is bizonyságot tesznek. És tudjuk, hogy ez sem lehet tisztán előny vagy hátrány – ide tartozik még a merev gátlásosság, a túlzott kontrolláltság és a beszabályozottság is.


Amennyiben a Kontrollra úgy tekintünk, mint ami a szabálykövetés iránti igényről, illetve ennek hiányáról szól, akkor a Lendületet tulajdonképpen a szabadság, felfedezés iránti törekvésként is lehetne definiálni. Könnyen el lehet képzelni, milyen az, ha valakiben az egyik magas szintű, miközben a másik pedig alacsony. De ne felejtsük el, hogy ezek nem egymást kizáró személyiségterületek, hanem független faktorok, melyek önálló életet élve, mindenféle kombinációban előfordulhatnak. Ezek szerint lehetséges, hogy a szabadságigény szabálykövetéssel párosuljon?


A magyar vállalkozók, cégtulajdonosok és vállalati vezetők összehasonlítása kapcsán kapott eredmények arra világítottak rá, hogy fontos személyiségbeli különbségek (is) megmutatkoznak a két csoport között. Miközben számos vonás, így például a Lendület igen hasonlóan jellemzi ezt a két csoportot és szignifikáns mértékben, azonos módon magasabb értéket képviselnek a magyar standard átlaghoz képest, addig a Kontroll dimenzió terén viszont nem ugyanúgy, hanem éppen aszimmetrikus irányba térnek el ettől a hazai átlagtól. Míg a menedzserekre az átlagosnál lényegesen erősebb szabálykövetés, fegyelmezettség és megfontoltság jellemző, addig a vállalkozók sokkal inkább szabadszelleműnek, kevésbé tervezőnek, és némileg felelőtlenebbnek is tűnnek a teljes magyar mintához képest.




Vagyis a mindkét csoportra jellemző energikus, életteli, kapcsolatépítő szabadságvágy sokkal gyakrabban keveredik vállalkozó szellemmel, kockázatvállalási hajlandósággal a vállalkozók esetén, de ezzel szemben a másik csoportban, a vezetőknél pedig a fennálló szervezeti hierarchia és működési rendszer tiszteletben tartására törekvés gyakorta ötvöződik fokozott extraverzióval.


A Facet5 tesztben a Kontroll dimenzió két részterületre bontva magában foglalja a Fegyelmezettséget és a Konvencionalitást. Míg az első alskála egy belső szabálykövetési hajlamról, szervezettségre, tervezettségre törekvésről szól, addig a másik a külső szabályok elfogadásáról, a normák, konvenciók tiszteletben tartatásáról szól (vagy pedig ezek hiányáról, ha éppen a dimenzió alacsony másik végpontjára tekintünk). Az eredmények szerint nem csak összességében a Kontroll faktor szintjén mutatkozik meg ez a szignifikáns különbözőség, hanem külön-külön is, mindkét részterületen igen erős eltérés rajzolódik ki, természetesen ugyanúgy mint eddig, csoportonként eltérő irányba.


Ha ezt megpróbáljuk lefordítani kicsit közérthetőbb nyelvre, akkor tehát úgy tűnik, hogy azok tudnak hosszabb távon is vezetőként érvényesülni, feljebb és feljebb haladni a szervezeti ranglétrán, akiknél a lendületből fakadó szabadság fegyelmezettséggel párosul. Tehát akik képesek betartani a szervezeti normákat, szabályokat, nem próbálják a fennálló hierarchiát megkerülni, hanem éppen annak tiszteletben tartása révén igyekeznek energiájuk és kapcsolatteremtő képességük segítségével mindinkább előre jutni.


Ehhez képest a vállalkozók máshogy működnek. Tegyük hozzá, hogy nagyrészük saját cége indítása előtt többnyire szintén kipróbálhatta magát vezetői pozícióban, de előbb-utóbb önmaga számára is világossá kellett, hogy váljon, személyiségéből fakadóan nem illeszkedik teljesen egy ilyen leszabályozott, megfontoltságot és erős kontrolláltságot elváró munkakörnyezetbe. Ebből adódóan (és nyilván sok másból is, mint például az attitűdök, a viselkedési stílus jellemzők, amikről most még nem ejtettünk szót) egy szabadabb, merészebb, kockázatosabb irányba elmozdulva inkább saját vállalkozásba kezdenek és ahelyett, hogy egy meglévő szervezeti hierarchiába tagozódnának be, inkább maguk alakítják, formálják a szabályokat a saját céljaiknak megfelelően.

 

 

 

Nagybányai-Nagy Olivér

pszichológus - szakmai vezető
Psidium OnlineTesztek

 

2013. március-október között zajlott Magyarországon egy vezetői kutatás, melyben stratégiai partnerünk, a Psidium OnlineTesztek (www.psidium.hu) vezetésével személyiségbeli, motivációs, viselkedési és döntési stílusok mentén gyűjtöttek adatokat. A Performan Group (www.performangroup.hu) vezetőkereső és vezetési tanácsadó cégként multinacionális ügyfelei bevonásával vett részt ebben a szerteágazó kutatásban.

A kutatás eredményeit bemutató cikksorozatunk további részeit ide kattintva olvashatja.

 

 

Kapcsolódó cikkek

 
LinkedIn Facebook