Magyar nyelv English version Performan Group

A személyiség faktorai

A teljes személyiség átfogó modelljeként kialakult Big Five megközelítés egymástól független személyiségfaktorok elkülönítésével a lehető legkisebbre próbálja mérsékelni az egyes faktorok közötti átfedéseket. Valahogy úgy, ahogy egy prizma szétbontja a természetes fényt az egyes alapszínekre. És ugyanúgy, ahogy az alapszínekből már minden fajta színt létre lehet hozni, hasonló módon az egyes emberek normál személyisége is ezen faktorok bizonyos kombinációjából kikeverhető.

2015. március 09. · Saját cikkek · Performan Group
A személyiség faktorai

A személyiségfaktorok közül eddig a legnagyobbat, az Extraverziót, illetve a Lelkiismeretesség faktorokat jártuk körül részletesebben, melyek mérésére a Facet5-tesztben a Lendület, illetve a Kontroll dimenzió szolgál. A következő lépéssel két újabb személyiségterületet fogunk érinteni.

A nemzetközi Big Five kutatásokban a Kellemesség faktor a magyar fordításban gyakorta a „Barátságosság” címkét kapja. Ez némiképp félrevezető, mert itt nem a barátkozós, ismerkedős jellegről van szó – hiszen azt a személyiségrészt már az Extraverzió dimenzió lényegében lefedte. Nézzük meg közelebbről, hogy miről is szól ez a valójában.

A magyarban a „kellemesség”, valamint ennek ellentéte a „kellemetlenség” jelzőpáros tulajdonképpen azt próbálja leírni, hogy mennyire könnyű kijönni egy adott emberrel. Az, aki nehezen meggyőzhető, konok és eltökélt, azzal egyáltalán nem könnyű zöld ágra vergődni, hiszen nem hajlandó változtatni a saját elképzelésén. Hozzá képest viszont kifejezetten „kellemesebb” lehet egy kompromisszum kész, egyetértő stílusú személy, aki kész alkalmazkodni a másik elgondolásaihoz, vagyis könnyebben rávehető, hogy egy másik álláspontra helyezkedjen. Ha sarkosabb vagy éppen szélsőségesebb kifejezéseket akarunk használni, akkor az egyik végpontból egyenesen fafejűnek, csökönyösnek tűnhetnek a másik oldal képviselői, míg az ellenkező nézőpontból pedig leginkább bizonytalannak, sőt alárendelődőnek látszhatnak.

Első hallásra a „kellemetlen” végpont kicsit degradálónak tűnik, de ne felejtsük azt, amit a kezdetektől hangsúlyozunk, hogy itt sincs egyértelműen jó vagy rossz oldal – mindkét személyiségnek meg lehet a maga haszna bizonyos szituációkban. Éppen ezért az „akaratosság”, vagy „akarat” talán jobban kifejezheti ezt a fajta hajlíthatatlan, céltudatos hozzáállást. A Facet5 tesztben ez a bizonyos Akarat faktor a saját elképzelésekhez való makacs, önfejű ragaszkodásról, az autonóm döntéshozatalról, másik oldalon pedig a kompromisszumkereső, engedékeny, tapintatos stílusú hozzáállásról, alkalmazkodásról szól. De vigyázzunk, mert ebbe az Akarat faktorba nem tartozik bele a másokkal szembeni ellenségesség, mint ahogy ellenpontja az engedékenység sem feltétlenül jár a mások iránti támogatással, önzetlenséggel. Ezek egy másik személyiségterületként fognak előbukkanni.

Ehhez ugorjunk egy lépéssel vissza a történet elejére: ahogy arról már korábban is volt szó, a magyar személyiségstruktúra kicsit különbözik az általános Big Five rendszertől. Amikor öt faktorba próbáljuk meg belesűríteni a magyar személyiségjellemzőket, akkor nem teljesen ugyanazok a dimenziók rajzolódnak ki, mint ami az angolszász nyelvterületen megszokott. Nálunk megjelenik egy olyan faktor, ami a másokhoz való pozitív viszonyulásról szól, az altruizmusról, az önzetlen segítségnyújtásról, másik oldalról pedig a bizalmatlanság szintjéről. Ezt a Facet5 tesztben Empátia dimenziónak nevezzük.

Ha egymás mellé rakjuk ezt a két faktort, vagyis az Akaratot és az Empátiát, akkor kicsit egymás ellentéteinek tűnnek, de mindjárt érthetővé válik, hogy miért van létjogosultsága mindkettőnek.

Azt bizonyára mindenki könnyen el tudja képzelni, milyen vezető lesz például az, akiben az egyik faktor erős, míg a másik gyenge, vagy éppen fordítva. A kemény Akarattal, de Empátia nélküli vezető minden bizonnyal hajthatatlanul ragaszkodik az elképzeléseihez és pragmatikusan, csak a saját érdekeit szem előtt tartva, másokra való tekintet nélkül, erőből törekszik a céljai elérésére. Ez sokunk számára ismerős személyiségkép lehet, hiszen a magyar átlaghoz, az ún. standard normához viszonyítva a hazai cégvezetők és vállalkozók szignifikánsan magasabb értékeket érnek el az Akaratban, míg az Empátia skálán pedig alacsonyabbak a pontjaik. Ennek ellentéte egy olyan vezetői személyiség lesz, aki minden célt a mások iránti pozitív viszonyulásnak, megértésnek és támogatásnak rendel alá, ezért alkalmazkodó és kompromisszum kész másokkal.

De azért vannak más érdekes kombinációk is. Ha például valaki határozott módon és kemény akarattal viszonyul másokhoz, attól még lehet, hogy egyúttal mások érdekében lesz ennyire akaratos, mivel igen erős bizalommal, empátiával is viseltethet irántuk. Gondoljunk például egy szigorú, de mégis szeretetteljes tanár bácsira, akit szeretve-tisztelt (ún. respektábilis) személyiségnek tartanak a diákjai. Vagy mondjuk – ennek éppen ellentéteként – egy másik személy pedig lehet úgy engedékeny, konfrontációt kerülő, hogy közben emögött a segítés teljes hiányát, rideg bizalmatlanságot tapasztalunk. És persze számtalan fokozatbeli kombinációt el tudunk még képzelni. De ami a legfontosabb mindebből: ahhoz, hogy egy találomra kiválasztott személyről az öt „alapszínből” kikevert magyar személyiségprofilt kapjunk, külön kell tudnunk választani a fenti két témát egymástól.

A Facet5 teszt a másoknak nyújtott önzetlen segítséget, altruizmust, a mások iránti bizalmat, megértést úgy tudja mérhetővé tenni, hogy közben a határozottságról, akaratról, önállóságról is pontos képet ad. A Facet5 teszt nemzetközi összehasonlító vizsgálata (Buckley, 2008) több tízezer tesztkitöltés összesítése alapján arra világít rá, hogy a magyarok igen kirívóak a többi 22 nemzethez képest, mégpedig éppen ezeken a területeken. Van tippünk, hogy milyen irányba?

Az eredmények azt mutatják, hogy lényegesen alacsonyabb bizalom, segítőkészség és támogatás jellemez minket magyarokat, miközben az akarat, önállóság és konfrontáció szintjében pedig a magasabb átlagúak közé sorolódunk. Vagyis elsősorban a saját érdekeinket képviseljük és meglehetősen konok módon ragaszkodunk a saját igazunkhoz. Erről biztosan sokaknak van személyes tapasztalata is – akár egy munkahelyi szituációból, akár autót vezetve egy forgalmi dugóból, stb. Pedig ha megkérdezzük az embereket – ahogy például egy országos reprezentatív felmérésben (Ipsos, 2011) – akkor a válaszolók közel kétharmada tekinti a magyarok nemzeti karaktervonásának a bizalmatlanságot és segítségnyújtás hiányát, de eközben a válaszolók nagyjából ugyanilyen aránya gondolja önmagát bizalommal telinek, vagyis olyannak, aki nyitott mások irányába. Ismerős ez a felállás? „Én igen, bezzeg mások…”

 

 

Nagybányai-Nagy Olivér

pszichológus - szakmai vezető
Psidium OnlineTesztek

2013. március-október között zajlott Magyarországon egy vezetői kutatás, melyben stratégiai partnerünk, a Psidium OnlineTesztek (www.psidium.hu) vezetésével személyiségbeli, motivációs, viselkedési és döntési stílusok mentén gyűjtöttek adatokat. A Performan Group (www.performangroup.hu) vezetőkereső és vezetési tanácsadó cégként multinacionális ügyfelei bevonásával vett részt ebben a szerteágazó kutatásban.

A kutatás eredményeit bemutató cikksorozatunk további részeit ide kattintva olvashatja.

 

Kapcsolódó cikkek

 
LinkedIn Facebook